Az inzulinrezisztencia napjainkban népbetegséggé vált, és sajnos a gluténérzékenyeket sem kerüli el. Az inzulinrezisztencia okai és tünetei sokfélék lehetnek, ezeket gyűjtöttem most egy csokorba.
Az IR legfőbb ellenségei a bűnös szénhidrátok, ezét sokan megpróbálják kiiktatni ezeket az étrendjükből. Holott szénhidrátokra alapvető szüksége van a szervezetünknek, csak az nem mindegy, milyen formában és intenzitással visszük be a szervezetünkbe.
Ebben az írásban arról olvashatsz, miért kell a szénhidrát az életben maradáshoz, mi az inzulin, hogyan tartsd egy szinten a vércukorszinted, és mik az inzulinrezisztencia főbb kiváltó okai és jellegzetes tünetei.
A gluténmentes és inzulinrezisztenciás étrendről egy másik cikkben olvashatsz bővebben.
Miért kell a szénhidrát a szervezet működéséhez?!
Az az emberi szervezet legfontosabb energiaellátói a szénhidrátok. Ezek nélkül gyengül a teljesítő-, és koncentrációképességünk! Erőtlenné, dekoncentrálttá válunk. Emellett a szénhidrátok természetesen számos létfontosságú feladatot is ellátnak.
Szénhidrátokat a növények állítanak elő, amiket étellel veszünk magunkhoz. Testünk csak kis mértékben képes előállítani (a májunk tud kevés glükózt és glikogént termelni).
Mint minden más táplálékot, a szénhidrátot is először felaprítjuk a szánkban. A szájban lévő nyál-amilázok kisebb egységekre bontják (szájban édeskés ízt ad). Ez történik utána.
1. Közben a hasnyálmirigy vékonybélbe leadandó enzimeket termel, amik tovább hasítják egyszerű szénhidrátokká, pl. glükózzá.
2. A glükóz a vékonybél nyálkahártyáján keresztül kerül a vérbe.
3. Ekkor a hasnyálmirigy Langerhans szigetek béta sejtjei inzulint választanak el, amik szintén a véráramba kerülnek.
4. A cukrok nagy része először a májba kerülnek, melyek egy részéből a máj glikogént (összetett cukrot), vízoldékony keményítőt állít elő: ezzel tölti fel a szénhidrát-raktárakat és innen látja el energiával a testünk különféle szerveit.
5. A vérben maradó glükóz közvetlenül energiatermelésre fordítódik, amihez szükség van ásványi anyagokra (magnézium, mangán), enzimekre, B1-, B6-vitaminokra, és még sok másra is.
6. Ha energiahiány van, a máj a glikogén egységet glükóz-egységgé visszaalakítja, leadja a vérbe, hogy a rászoruló sejtekhez eljusson.
Mi az inzulin? Miért fontos a jó vércukorszint?
Az inzulin egy hormon, aminek az a szerepe, hogy a sejtekbe bejutassa a tápláló cukrot (glükózt). Inzulinrezisztencia esetében az inzulin-receptorok hibásak, így rezisztenssé (ellenálló) válnak az inzulinnal szemben. A sejtek emiatt ÉHEZNEK, mert az inzulin csak gyengén tud kapcsolódni a receptorokhoz.
A hasnyálmirigynek nagyon sok inzulint kell termelnie, hogy a tompa receptorok is reagáljanak. Ilyenkor a vérben nem tud lecsökkenni a vércukor, ami szív-, és érrendszeri problémákat, látásromlást, és veseproblémákat okoz. Az inzulin szintje sem csökken, ami károsítja a hormonrendszert (növeli pl. a prolaktin, tesztoszteron szintet), és zsírpárnákat növeszt.
Ha a hasnyálmirigy elfárad, és nem termel már inzlutint, akkor alakul ki a 2-es típusú diabétesz.
Az inzulinrezisztencia okai és tünetei
Tünetek: depresszió, rossz közérzet, fáradtság, hajhullás, menstruációs zavar, meddőség, túlsúly, PCOS, alma típusú elhízás, erős szőrnövekedés
Ha ezeket a tüneteket észleled, érdemes kivizsgáltatni magad, mert egy gyors diagnózissal mielőbb a gyógyulás útjára léphetsz. Ne várd meg, amíg kialakul a II-es típusú diabétesz.
Az IR előfordulása nagy. Nagyobb is talán, mint a cukorbetegség, de szűrés hiányában többnyire akkor derül ki, amikor már komoly tünetei vannak. Pl. gyermektervezéskor nem jön össze a baba. Érdekes módom inkább a nőket érinti, és már fiatal korban túlsúly formájában nyilvánul meg leginkább.
Az inzluinrezisztencia okai:
- a sejtek inzulinreceptorai nem jól alakulnak ki, vagy nem megfelelően működnek
- genetikai hajlam
- mozgásszegény életmód
- helytelen szénhidrát fogyasztás (túl sok gyors felszívódású)
- D-vitamin hiány
- növeli a gyakoriságot más bél-, és emésztőrendszeri probléma pl. gluténérzékenység, laktózérzékenység, pajzsmirigy-alulműködés (minden, ami kapcsolatban van a szénhidrát anyagcserével, és többletterhet ró a sejtek receptoraira)
- stresszes életmód
Miért fontos IR esetében a mozgás?
IR esetében a hasnyálmirigynek több inzulint kell termelnie, hogy a glükóz a vérbe kerülhessen. Hosszú távon a hasnyálmirigy kifáradhat, és kialakulhat a II-es típusú cukorbetegség.
A mozgás segít abban, hogy kevesebb inzulint kelljen termelni. Ráadásul a felgyülemlett zsírtól is megszabadít. Már 5-10 %-os súlyvesztés jelentős javulást eredményezhet.
Egy 30-60 perces aerob mozgás hatása 48 órán is eltarthat. Az erősítő edzések is fontosak. Az izom ugyan is képes a glükózt inzulin jelenléte nélkül felvenni. Azaz minél izmosabbak vagyunk, annál kevesebb inzulinra van szükségünk.
A leggyakrabban azt ajánlják, hogy heti 4×1 óra mozgást végezzünk. Amennyiben az élethelyzetünk nem engedi ezt, úgy a napi 30 perces, otthoni torna is kiváló megoldás lehet, vagy egy szobabicikli.
Mire kell odafigyelni az inzulinrezisztenciás étkezés során?
Az IR diétában olyan ételek fogyasztása javasolt főként, amik lassan emelik meg a vércukorszintet illetve alacsony glikémiás indexűek. A stabil vércukorszint megtartása mindig a cél. Erről egy következő írásban részletesen is írok különös tekintettel a gluténmentes és inzulinrezisztenciás diétára.
Amennyiben a fentiekben felsorolt tüneteket tapasztalod magadon, az öndiagnózis helyett azonnal kérj időpontot egy endokrinológushoz.
A gluténmentes diéta blogon számtalan receptet találsz, amik IR diétába is illeszthetők. Kövess a facebook oldalamon is, ahol folyamatosan láthatod a legújabb receptjeim megosztásait!