A gluténérzékenység diagnosztizálása pár lépésben megoldható, mégis rengetegen számolnak be arról, hogy akár évtizedek is elteltek a végleges diagnózisig.
A gluténérzékenység diagnosztizálása sokáig valóban nehéz volt, mert rengeteg tünete lehet, amik más betegségekre is jellemzőek. Ezért is nevezik a gluténérzékenységet kaméleonbetegségnek.
A Facebook csoportomban korábban egy 21 napos kihívást indítottam, amivel az volt a célom, hogy olyan valós tapasztalatokat osszanak meg egymással az érintettek, amikkel másoknak is segítséget, támpontot lehet adni. A gluténérzékenység diagnosztizálása, annak gyorsasága ugyanis létkérdés. Ha ugyanis túl hosszú idő telik el a diagnózisig, számtalan társult betegséget szedhet fel az ember, ami egy életre megnehezítheti a mindennapjait.
„Több, mint 35 évbe került az a diagnózis, amit ez alatt az idő alatt próbáltam az orvosokkal megértetni.” – írta G. H.
„Engem folyton pszichológushoz akartak küldeni. Mikor mondtam, hogy nincsenek olyan problémáim, ami miatt pszichológus kellene, a belgyógyász annyit fűzött hozzá: “De jó magának!” Kaptam egy szem Betalokot (szívritmus szabályozó), ha rosszul vagyok, vegyem be! Ugyanis, mint kiderült, ekkor már szívburok gyulladásom volt. – Cs. Á.
Korábban írtam már egy cikket a gluténérzékenység 55 tünete témában, amiben a leggyakrabban előforduló problémákat szedtem össze, de természetesen ettől több, és összetettebb is lehet a kórtörténet. Ha felmerült benned a gyanú a tünetek alapján, azonnal fordulj orvoshoz! Az Interneten rengeteg tippet, tanácsot kaphatsz, és jó dolog, hogy informálódsz, de ne kezd el magad kezelni, mielőtt szakember látna!
JÓ HA TUDOD!:
Ne kezdj diétába, amíg nincs diagnosztizálva a gluténérzékenység. Egy pár hetes diéta után már fals eredményt adhat a laborvizsgálat.
Az ételallergia panelek nem teljesen megbízhatók. Menj szakorvoshoz!
A gluténérzékenység diagnosztizálása – vérvizsgálat, szövettani vizsgálat
Ha bármelyik tünet, vagy tünet együttes alapján felmerül benned a gyanú, menj el a háziorvosodhoz, és kérj beutalót gasztroenteriológiára. Elképzelhető, hogy más jellegű vizsgálatokat is javasolni fog, de a cöli vizsgálatra való beutalót kérheted, és kérd is. Minden elvesztegetett nappal romlik a szervezeted tápanyagellátása, ezért nincs mire várni.
A gluténérzékenység diagnosztizálása első lépésben vérvizsgálattal történik. Ha érzékeny vagy a gluténra, testedben egy autoimmun folyamat indul be, aminek hatására antitestek (AGA – gliadin elleni antitestek) mutathatók ki a vérben. A vérvizsgálat során a szöveti transzglutamináz elleni antitestek szintjét is meghatározzák. Azért TILOS diagnózis előtt diétázni, mert a vékonybél bolyhok, amik ilyenkor sérülnek, regenerálódhatnak az étrendi változtatás hatására, emiatt a vérvétel rossz eredményt adna. Ha az eredmény negatív (vérvizsgálat szerint nem cöliákiás), de a panaszok fennállnak, továbbfolytatják a vizsgálatot. De pozitív (vérvizsgálat szerint cöliákiás) vizsgálat után is elvégzik a biopsziát.
A szövettani vizsgálat egy úgynevezett vékonybél biopsziát jelent, amit gyomortükrözéssel végeznek. A vizsgálat során a vékonybél bolyhainak állapotát térképezik fel úgynevezett Marsh-kritériumokkal, ami egy 0-4-es skálán értékeli a gluténérzékenység súlyosságát.
Marsh-kritériumok – és jelentésük
Marsh 0: negatív, azaz nem gluténérzékeny
Marsh 1-2: gyulladást jelent
Marsh 3: a bélbolyhok megrövidültek
Marsh 4: a bélbolyhok teljesen elsorvadtak (ez a legsúlyosabb fokozata)
FONTOS!
A tápanyagok felszívódása a bélbolyhokon keresztül zajlik. Folyamatos károsodása tápanyaghiányos állapotokhoz vezethet, amik újabb, és újabb betegségek kiváltó okai lehetnek. Ha a bélbolyhok károsodása észrevétlenül, tünetmentesen zajlik, súlyos következményei lehetnek, mire a gluténérzékenység diagnosztizálása képbe kerülhet. Éppen ezért óriási jelentősége van annak, hogy minden kellemetlen tünetre odafigyelj, legyen az egy állandó, migrénes fejfájás, hasmenés, puffadás, ízlületi fájdalmak, stb.
Gluténérzékenység diagnosztizálása – amikor ellentmondásosak a vizsgálatok
Előfordulhat olyan eset is, amikor mind a vérvizsgálat, mind a szövettan negatív, mégis fennállnak a tünetek. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a szakorvos körültekintően, a tüneteket alaposan vizsgálva értékelje a fennálló helyzetet, mert előfordulhat az úgynevezett NCGS, azaz a nem-cöliákiás gluténérzékenység, amit szintén gluténmentes diétával lehet kezelni.
Negatív vérvétellel pedig azért küldik szövettanra az embert, mert a bélbolyhok tünet nélkül is károsodhatnak.
+ 1 hasznos tanács
A tejben lévő laktáz nevű enzim lebontása is a vékonybél bolyhaihoz köthető. Ha ez nem történik meg (óriási mennyiségű embert érint), akkor a bélbaktériumok erjeszteni kezdik a megemésztetlen cukrokat, ami szintén gázképződéssel, és egyéb hasi problémákkal jár. A gluténérzékenység diagnózisa után érdemes legalább fél évig, vagy amíg a bélbolyhok rendbe nem jönnek, laktóz, vagy teljes tejmentes diétát is tartani.
